ha már annyira fáradt vagy, hogy ébren vagy, de inkább nem kelsz fel, az sem baj, ha a gyerek elkésik az iskolából, csak feküdni... csak feküdni... csukott szemmel... hason fekve... isteni...
De egyszer csak kiszalad a gyerek a szobájából: "Anya, elaludtunk" Úgy csinálok, mintha tényleg... pedig nem. Lelkiismeretem furdall, de ebben a tanévben még nem késtünk, úgyhogy belefér.
Drága Richardom ma repül Peruba, remélem minden rendben körülötte. Bárcsak én is ott lennék...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése